Jelenlegi hely

A Rádayak

A Ráday Múzeum nevével a gyűjteményünk alapját megteremtő Ráday-családra emlékezik.

Ráday Pál (1677-1733)

A gyűjtemény alapítója, Ráday Pál nagy műveltségű köznemes, irodalmár, államférfi, egyházpolitikus. II. Rákóczi Ferenc belső titkára, majd kancelláriájának igazgatója és diplomatája 1703-1711. között.

E tisztségeiben eljárva ő öntötte formába a nagyfejedelem leveleit, politikai kiáltványait, így az ő keze munkája a híres Recrudescunt... című kiáltvány is. A református vallású, köznemes Ráday Pál a szabadságharc bukása után itthon marad és megszerzett tapasztalatait elsősorban egyháza, hitsorsosai számára kamatoztatja. Ezért 1712-ben ráruházzák az első ízben őáltala betöltött egyetemes főgondnoki tisztet (a magyarországi református egyház legfőbb, világi által betölthető tisztsége). Ráday Pál vetette meg a később ily híressé vált könyvgyűjtemény alapjait. Nemcsak gyűjtötte, hanem írta is a könyveket. Költőként és publicistaként is megemlékezik róla irodalomtörténetünk. Leghíresebb munkája a „Lelki hódolás…istenes új énekekkel” (Kassa, 1710) című imádságos könyve, mely számos kiadást ért meg. Sírja Losoncon található.

Ráday Gedeon (1713-1792)

Ráday Pál fia, Gedeon apja nyomdokain haladva jelentősen bővítette a könyvtárat, mely így a felvilágosodás korának legjelentősebb közép-európai köznemesi könyvtárává lett. A bibliotéka könyvállományának elemzése alapján megállapítható, hogy a Rádayak – mintegy 50 évvel megelőzve a többi könyvtáralapítót – gyűjtötték a hungarika anyagot, a felvilágosodás klasszikusait; könyveik döntő többsége szépirodalom és a teológia szakba sorolható. A könyvtár Ráday Gedeon idejében afféle nyilvános intézményként is működött, hiszen igen sok kölcsönzésről maradtak fenn adatok. A korabeli könyvtár már szinte minden érdeklődőt, adatra, könyvre kíváncsi olvasót, köztük azonban elsősorban kora protestáns értelmiségét kiszolgálta. Legnevesebb olvasói között szokás Kazinczy Ferencet emlegetni.

A könyvgyűjtő, író, irodalomszervező Ráday Gedeon a gyűjtés egyéb szenvedélyeinek is hódolt: érmekkel, grafikákkal, festményekkel gyarapította a család értékeit. A péceli kastély képtárát csodálattal emlegették a kortársak. Sírja Pécelen található.

A Rádayak könyvtárának 18. századi történetét feldolgozó Segesváry Viktor, a következő summázatot adja a névadókról:

„ A könyvtáralapító és fejlesztő két Ráday a köznemességből nőtt ki és mindvégig ennek a zömében protestáns, ezen belül pedig túlnyomórészt református vallású megyei nemességnek volt tipikus, de műveltségében és tehetségében magasan kiemelkedő képviselője. Apa és fiú – két ellentétes szerepet játszó személyiség - : az egyik a nemzeti függetlenség harcosa, a küzdelem elbukása után pedig a protestánsok ellenállásának vezére, a másik a politika terétől félrevonuló, csak szívében kuruc, irodalomszervező és könyvgyűjtő, a kettő sorsa azonban eggyéolvad a nemzet szolgálatában.” (Segesváry Viktor)

A Rádayak által létrehozott gyűjtemény 1859-ben került a Dunamelléki Református Egyházkerület tulajdonába.

Utóbb a Ráday-család több tagja játszott vezető szerepet egyházi és politikai közéletünkben.