A Biblia színei című tablókiállítás megnyitójának szövege

Mikor értesültem a felkérésről, két dolog jutott eszembe:
a Biblia Pauperum és a vásári táblaképek mutogatása.

A Biblia Pauperum (a szegények bibliája): mint tudjuk a középkorban sok képpel és kevés szöveggel magyarázták a bibliai történeteket a szerzeteseknek, és az írni, olvasni nem tudó egyszerű embereknek, laikusoknak.

Ugyanezt a célt szolgálta a táblaképek mutogatása a piaci, a vásári attrakciók, ahol első sorban nem bibliai, hanem világi történeteket képekben ábrázolva meséltek el, néha énekkel kísérve.

És most itt állok, nem is messze a hajdani kecskeméti piacok helyszínétől, az írásos és a verbális kommunikáció háttérbe szorulásának egyúttal a vizualitás előre törésének időszakában, bibliai témájú festmények előtt. Egy mai szegények bibliája képei előtt, amelyeket nemcsak az anyagiakban, hanem a lelkiekben is szegény kecskeméti emberek is nézhetik.

A közművelődés történelme során nagy változást jelentett, amikor a bibliai történéseket ábrázoló képek a templomokból a múzeumokba kerültek.
Napjainkban egy újabb nagy paradigmaváltást élünk meg, amikor az elektronika segítségével az interneten, okos telefonokon, filmszínházak vetítővásznain ezek a képek is elérhetőkké válnak számunkra.

A másik megjegyzésem az élmény fogalmához kapcsolódik. Tapasztaljuk, hogy ma már minden: az oktatás, a múzeumok látogatása, a sportesemények rendezése nem a megszokott formában történik, hanem újszerű megoldásokkal, élményekkel párosulva valósulnak meg.
De ahogyan itt is látjuk, nemcsak a képek, hanem a hozzájuk tartozó ismertető szövegek – a fiatal generációra is gondolva – a legmodernebb kommunikációval, QR- kóddal is elérhetőek.
Ezért is nagyon helyénvaló a Ráday Múzeum kezdeményezése, hogy ne csak a grafittik, az anyagi fogyasztás képei, a termékek és a politika reklámjai, hanem a lelkünk épülését elősegítő vizualitás is megjelenjen a köztéren.

Biztos vagyok abban, hogy ezeket a képeket itt az utcán sokkal többen meg fogják tekinteni, mintha az épület falain belül lettek volna kiállítva.

Nyolc reprodukciót láthatunk.
Három alkotótelepről: a nagybányai, a szolnoki és a kecskeméti művésztelep munkáiból.

Ferenczy Károly (Nagybányáról) három képpel van jelen;
Fényes Adolf (Szolnokról) két képét láthatjuk;
Iványi-Grünwald Béla (Kecskemét);
Koszta József és
Barta Ernő (Szolnok) egy-egy művét szemlélhetjük.

És kik szerepelnek a képeken?
Ábrahám és Izsák
Mózes, Áron és Húr
József és testvérei,
Tamás és Jézus,
valamint Mária és Szent József.

De nézzük a képeket!!!!

Barta Ernő: Menekülés Egyiptomba.
1920, olaj, vászon. 80x60 cm.
Barta Németországban tanult, majd a szolnoki művésztelepen és Budapesten alkotott. Fényes Adolf munkássága gyakorolt hatást festészetére.
Hoseás próféta 11.1.
„Mikor még gyermek volt Izrael, megszerettem őt, és Egyiptomból hívtam ki az én fiamat.” (Máté is idézi)
A Szent családnak menekülnie kell, hogy elkerülje a betlehemi gyermekgyilkosságot. (Mt 2,16-18.) De így teljesedik be az írás, lásd Hóseás próféta jövendölését.
A képzőművészeti ábrázolásokon Mária általában szamárháton ül, ölében tartja gyermekét, míg József vezeti vagy kíséri őket.
Barta ezt a hagyományos formai és ikonográfiai megoldást választotta.
Talán havas a táj. Két fa keretet ad a figuráknak. Háttérben talán Betlehem, Jézus szülővárosa.

Ferenczy Károly: Ábrahám áldozata.
1901, olaj, vászon. 143,5x167,5 cm
(I. Mózes 22, 14.)
Mindenki által ismert a történet, amikor Isten próbára teszi Ábrahámot. Kéri, hogy fiát, Izsákot áldozza fel.
A kép feloldja a feszültséget.
Izsák modellje Ferenczy fia volt, míg az angyal egy osztálytársa. Ábrahám, pedig egy öreg cigány.
Érdekesség, hogy gyermekei szerint Ferenczy nem volt vallásos, a történetek mitikus nagybányai tájba illesztése izgatta.
Ferenczyt a szabadban történő festés érdekli. A naturalizmus elveinek megfelelően a természet hű követése volt a központi törekvése. Az emberi alakok és a táj egységére törekedet.
Ez a festői elképzelése Münchenben indult el és Nagybányán teljesedett ki.

Ferenczy Károly: Józsefet eladják a testvérei.
1900, olaj, vászon.
Jól ismert genezis történet (I. Mózes 37.12-36).
A bibliai történet szerint az apjuk, Jákób szeretetére féltékeny testvérek eladják a szülők által kedvelt ártatlan Józsefet az izmaelitáknak, 20 ezüst pénzért.
Mint tudjuk, később Egyiptomba került, felügyelő lett.
Mikor testvéreivel találkozott mondta: Ti rosszat tervezetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt.
Karaván fehér burnuszos kereskedői között az irigyelt köntöstől megfosztott, meztelen felsőtestű Józsefet látjuk.
Felülnézet, esti fényviszonyok, háttérben hatalmas síkság, ami nyugalmat áraszt. Kontraszt: közömbös emberek között, két sötét bőrű figura között.
Itt is Ferenczy fia, Valér volt József modellje.
A nagyméretű képet végig a természetben festette. 193 x 227 cm.

Ferenczy Károly: A hegyi beszéd I.
1896, olaj, vászon. 135 x 201 cm
MT 5-7, Lk 6.20-49
Képzőművészeknél gyakori téma (Pieter Brughel monumentális műve).
Jézus többek között a bebocsájtás feltételeiről beszél, miközben félprofilból látjuk. A hallgatók kortalanok.
„És amint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképpen cselekedjetek azokkal.”
És az aggódásról: Ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek és mit igyatok…
A kép Nagybányán készült.

Fényes Adolf: A zsidók megverik Amalik seregét.
1915, olaj, vászon. 71x100 cm
Sámuel I. 15.10-12
A zsidó származású Fényes Adolf (Kecskemét 1867. – Budapest 1945.) 1914-ig a szegény emberek festője volt, sötét tónusú, kissé szentimentális, realista képeket festett.
1914-től rendszeresen olvassa Bibliát.
1918-ban hetven, Ótestamentumi témát feldolgozó kiállításon mutatja be képeit.
Témaválasztásában nyilvánvalóan közrejátszott az I. világháború borzalma. De nemcsak nála, hanem Pór Bertalannál, Kmetty Jánosnál, és Egry Józsefnél is ezt tapasztaljuk.
Szolnokon tölti a nyarakat.
Mózes imádkozó mozdulattal a kezeit az ég felé tartja. Áron és Húr segíti.
A kompozíció mozgalmas.

Másik Fényes Adolf kép: Betlehemi csillag.
1915, olaj, vászon. 33 x 44 cm
Bölcsek érkeznek Betlehembe, hogy meglátogassák a zsidók királyát, aki a jövendölésnek megfelelően megszületett.
Nem a megszokott betlehemi környezetben látjuk őket, havas dombos vidékre érkeztek. A magyar, illetve az európai, téli karácsonyi ünnepkörhöz fűzhetjük a történetet.

Iványi-Grünwald Béla: A hitetlen Tamás
1920-as évek, olaj, vászon. 85 x 95 cm
Iványi a nagybányai művésztelep egyik alapítója, plein air festészet követője volt. Később neo-impresszionistaként, röviden neosként emlegetették őket.
1909-ben elfogadta Kecskemét város meghívását az újonnan alakuló művésztelep vezetésére.
(János 20-28.)
A témát feldolgozták nagyon sokszor. A XV. századi novgorodi ikonon épp úgy megtaláljuk, mint Cavaraggio és Rembrandt képein.
Tamás nem akar hinni a szemének, hogy a Mester él. Ekkor Jézus így szólt hozzá: „hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő. Tamás pedig így kiáltott: Én uram és én Istenem!
„Boldogok, akik nem látnak és hisznek.” (Jn. 20:24–29)
A hitet nem kapja az ember, csak ha igényt tart rá.

Koszta József: Háromkirályok. (A napkeleti bölcsek)
1906-1907, olaj, vászon. 120x127cm
Péter 2. levele 1-19
Koszta a Munkácsy tradíció folytatója. Munkácsy utánzás, Munkácsy külsőségek nélkül, szemléletileg állott közel elődjéhez. (Rabinovszky Máriusz.)
Rómában ösztöndíjasként több vallásos kompozíciót festett. A kép első változatát a római Fraknói- villa falára festette.
Ennek a munkának táblakép változatát méltán nevezik „Paraszt Madonnának”. Nincs dicsfény, közvetlenség és természetesség árad a képből. Nincs arany, tömjén és mirha.”

Mikulás Ferenc