A kulcsra zárt szoba titkai. Muraközy János élete és festészete

Új állandó kiállítás a Ráday Múzeumban

Kiállításunkon a 19. század egy kevésbé ismert festője, a kismesterek közé sorolt Muraközy János (Kecskemét, 1824 - Kecskemét, 1892) festői életművének legismertebb darabjait, valamint életének tárgyi emlékeit mutatjuk be.

Muraközy János kecskeméti művész. Nemcsak családi kötődése és születése okán, hanem művészi tevékenységének, festészetének jelentős darabjai is a hírös városban születtek, s ő is kecskeméti polgárnak vallotta magát. Hagyatéka nagyobb része leszármazottainál, családjánál őrződött meg. Közgyűjteményekben (KJM, MNG) található munkái csak ritkán láthatók. A hátrahagyott életmű tulajdonosai, rokonai-leszármazottai, Kecskemét városával együtt úgy döntöttek évtizedekkel ezelőtt (1973), hogy a Muraközy-hagyaték (festészeti, grafikai munkák és személyes használati tárgyak) értékes és bemutatásra méltó. Ennek érdekében a család tulajdonát átadta a városnak múzeumi célú hasznosításra. Kecskemét városa az eltelt idő alatt a Katona József Múzeum különböző szervezeti egységeiben (Katona József Emlékház, Cifrapalota Kiállítóhely) mutatta be az életmű darabjait. Az utolsó forma, a Muraközy Emlékszoba a Cifrapalotában több mint tíz évvel ezelőtt bezárt.

2017-ben Kecskemét Megyei Jogú Város kulturális vezetése és a Muraközy-család képviselője arra kérte fel a Ráday Múzeumot, hogy rendezzen kiállítást Muraközy János életművének rendelkezésre álló darabjaiból. A kiállítás aktualitását az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kerek évfordulója (170 év) adja, hiszen Muraközy műveinek egy része és a művész életútja erőteljesen kapcsolódik 19. századi történelmünk dicső napjaihoz. A helyszín választásában nem kevésbé jelentős az, hogy múzeumunk épülete, a kecskeméti református Ókollégium volt az az iskolaépület, ahol Muraközy János – Jókai Mórral együtt – megkezdte jogi tanulmányait. A Muraközy-család kötődése a református egyházhoz pedig évszázadok óta töretlen – így a Dunamelléki Református Egyházkerület fenntartásában működő Ráday Múzeum természetes közeg Muraközy János festészetének és hagyatékának bemutatására.

A kiállításunk elsősorban képzőművészeti: festészeti, grafikai. A művek közönség elé tárását az a tény indokolja, hogy a művész munkássága kevéssé ismert, noha az életmű – többek (Lotz Károly, Lyka Károly, Jólesz Márta, Telepy Katalin, Sümegi György etc.), többször hangoztatott és megerősített véleménye szerint – ennél jóval többet érdemel. Önarcképei, portréi a 19. századi magyar festészetünk hangulatos-hatásos darabjai, ugyanakkor ábrázoltjai a magyar kultúra és közélet ismert alakjai (Jókai, a Gyenes családról készült portrék). Tájábrázolásban követi a romantika festői módozatait (Hajók…, Hajótörés, egyéb tájképek). A Gerillakapitány búcsúja (ő maga is gerillakaptányként kezdte tevékenységét a szabadságharcban) című műve és annak vázlatai pedig egészen kiemelkedő művek. Sümegi György művészettörténész úgy fogalmaz „ha csak (ezek) maradtak volna csupán az utókorra, akkor is számon kellene őt tartanunk, mint a romantika hazai ágának jellegzetes kismesterét.” Kiállításunkon szerepel az a Muraközy Jánost lóháton, gerillakapitányként ábrázoló kép is, melyet három festőbarátja (Than Mór, Lotz Károly, Markó András) festett róla. Látható Jókai Muraközyről festett arcképe is. Arra törekedtünk, hogy megteremtsük a lehetőségét a felfedezett-elfeledett-ismét felfedezett festői pálya minél teljesebb megismerésének. Muraközy János műveinek bemutatása Kecskeméten azért is indokolt és jelentőséggel bíró, mivel a 19. századból, annak első feléből városunk nem bővelkedik művészettörténeti jelentőségű emlékanyaggal. Ez a festői életmű, az Ókollégium épülete (a megvalósítás helyszíne) és a Nagytemplom sorolható csak ide.

„Közhely, de igaz, hogy Muraközy élete és torzóban maradt művészi munkássága kiegészítik egymást, szétszakíthatatlanok. Festészete gazdagítja és árnyalja az életét, mint ahogy fordítva is igaz a tétel, mert élete is gazdagítja művészetét.” – írja róla Sümegi György. Vele egyező véleményt fogalmaz meg Telepy Katalin is: „Személyében összefonódott a hazafi és a művész egyénisége …hálánkat épp úgy leróhatjuk a hazáját védő hős kapitánynak, majd városa jólétét emelő tanácsnoknak, mint a magyar festészet korai művelői közé számító, immár megbecsült művésznek.” A szerzők gondolataival egyetértve – a festészeti kiállítást gazdagítottuk olyan tárgyi anyaggal is, mely festőnk életére utal, annak tanúja volt. A hagyatékban lévő emlékanyagot is prezentáljuk: Muraközy János bútorait, tárgyait, melyek jó részét a szabadságharc résztvevőjeként használta.

Fogarasi Zsuzsa

Muraközy Jánosról:

Muraközy János (1824 -1892) a 19. századi kecskeméti nemesi-polgári értelmiség kiemelkedő alakjai közé tartozott, aki sokoldalú tevékenységével méltán kiérdemelte, hogy neve megörökítésre kerüljön a várostörténet lapjain. Családja és életútja révén sok szállal kötődött a református Ókollégium épületéhez, ahová most visszatért a nagy idők évszázadát idéző alkotásaival.

Ősei, a református vallású, nemes Muraközy család tagjai a 17. századig visszamenően jelen voltak Kecskemét város történetében. Lakóhelyükről, a Muraközből a török hódítók, majd az ellenreformáció miatt menekültek északabbra, végül letelepedtek a megélhetést és szabad vallásgyakorlást biztosító Kecskeméten. Az egyik felmenő, Muraközy II. Sámuel már fontos pozíciókba került Kecskeméten: nótárius, városi szenátor, főbíró. József nevű unokája a festőművész és szabadságharcos Muraközy János nagyapja. Muraközy János 1824. február 8-án született Kecskeméten. Négyen voltak testvérek, három fiú és egy lány. A szülők nagy gondot fordítottak a fiúgyermekek taníttatására. János alsófokú tanulmányait a lutheránusok pesti iskolájában és a kecskeméti reformátusoknál végezte, majd itt fejezte be a gimnáziumi és főiskolai évfolyamokat is. A Református Kollégium Kecskemét és a Duna-Tisza köze egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt, a főiskolának otthont adó Ókollégium építése 1830-ban kezdődött. Az itt töltött idő meghatározó élményeket jelentett az ifjú Muraközy számára. Tanárai nagy műveltségű, köztiszteletben álló, tudós reformátusok voltak. Legjobb barátai közé tartozott Jókai Mór, aki 1842 októberétől 1844 júliusáig Kecskeméten volt joghallgató. Az író több regényében megörökítette a legendás diák, tornamester, vívó, lovagló, és előtáncos társasági ember, valamint a 48-as szabadságharcos alakját. Festészeti próbálkozásait Jókaival együtt kezdte, majd ügyvédi gyakorlatának ideje alatt Pesten folytatta. 1848/49-ben nemzetőr százados, Kecskemét város gerillacsapatának kapitánya, majd honvéd százados. Haditettei, sikerei országos jelentőségűek. A szabadságharc leverése után Bécsben rejtőzködött, közben festészetet tanult. 1855 után
városi, majd takarékpénztári hivatalnok. 1878-tól Kecskemét gazdasági tanácsnoka, ebben a minőségében jelentősen hozzájárult a város gazdasági fellendüléséhez és a Kada Elek idején megvalósult látványos városfejlesztéshez.

Jelen kiállításunk a festőművész Muraközyt mutatja be grafikáinak, festményeinek segítségével, ugyanakkor relikviái, otthonának berendezési tárgyai is láthatók a kiállítótérben.