Fényes Adolf: Betlehemi csillag (1915 körül)

„Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek” – ami azt jelenti: Velünk az Isten.” (Máté evangéliuma 1, 23.)

Fényes Adolf Betlehemi csillag (1915 körül)

Máté evangéliumának 1. és 2. fejezete szól Krisztus születéséről. A 2. fejezet szerint bölcsek érkeztek Jeruzsálembe ebben az időben. Kérdezősködtek, hogy hol van a gyermek, aki a jövendöléseknek megfelelően a zsidók királya lesz, s kinek csillaga feltűnt az égen, hogy idáig vezesse őket. Heródes királyt nagy féltékenység fogta el, összehívta papjait és írástudóit, hogy merre keressék a gyermeket, akik Betlehem városára irányították az uralkodó figyelmét. Heródes el is küldte a bölcseket, hogy hozzanak hírt a kis fejedelemről, miközben gonosz szándékot forgatott szívében.

Romantikus táj jelenik meg Fényes Adolf (1867 − 1945) alkotásán. A hatalmasra nagyított, éjszakai ég alatt láthatjuk a bölcsek érkezését. Rendhagyó, álomszerű a megvalósítás, hiszen nem a megszokott jeruzsálemi környezetet pillanthatjuk meg. Havas, dombos vidéken vándorolnak a történet szereplői, így inkább a magyar körülményekhez, s ezen belül a téli, karácsonyi ünnepkörhöz fűzhetjük Fényes Adolf látomását. Jézus születésének ideje a mai napig vitatott, ma sem tisztázott, hogy valóban téli időszakra tehető-e. I. Gyula pápa 350-ben határozott a pontos dátumról, azóta a keresztény egyházban december 25-én ünnepelik a Megváltó születésnapját.